A Sellak egy Ipari gyanta; narancsszínű lapocskák formájában hozzák forgalomba. A lakkpajzstetű (Laccifer lacca) anyagcseretermékéből állítják elő. A sellak természetes hőre lágyuló anyag. Ez a tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy magában vagy töltőanyagokkal, például csillámpehellyel vagy azbeszttel együtt sajtolható anyagokban használják fel, és sajtolt árukat, például gombokat gyártsanak belőle.
Számos egyéb terméknek, például csiszolóanyagoknak, pecsétviasznak, hajlakknak, süteménymáznak is összetevője lehet. Régebben finom agyaggal vagy más töltőanyaggal hanglemezek préselésére használták, de az 1930-as évek elejétől kezdve fokozatosan áttértek a mesterséges hőre lágyuló anyagokra, elsősorban a vinilgyantákra.
A sellak alkoholos oldatát bútorok, padlók és különféle fatárgyak festés előtti alapozására, lakkozására, ill. nitro-cellulóz alapú lakkok gyártásához használják. Lúgos emulzióiból önfényű viaszokat, nemezkalapok keményítésére szolgáló anyagokat, ragasztókat és tömítőanyagokat állítanak elő.
A gyantás anyagok különleges fajtája, a lakkmézga az apró lakkpajzstető (Laccifer lacca) ragacsos váladéka. A különböző szappanfák és akáciák, főként pedig a szent fügefa (Ficus religiosa) fiatal ágaira rakódik le Indiában, Thaiföldön, Myanmarban (Burmában) és más délkelet-ázsiai országokban. Elsősorban sellak, valamint az Indiában és más ázsiai országokban kedvelt vörös festék, a festéklakk készítéséhez gyűjtik. A kereskedelemben kapható fajták közül csak a lakkmézgából készült gyanták állati eredetűek (idetartozik a sellak is).
Képlékenységük és fényük miatt ezeket a gyantákat már Kr. e. 1200 körül is használták Indiában. Miután a XVII. században Európába került a lakkfesték, majd a sellak, a lakkmézga az iparosodó európai országokban is fontos árucikk lett.
A perzsa-hindi eredetű lakk szó jelentése „százezer”, ami arra utal, hogy adott mennyiségű lakkmézga kiválasztásához tömérdek apró rovar (0,5 kg-nyi sellakhoz 17 000-90 000) szükséges. Júniusban vagy novemberben a rovarokkal együtt gyűjtik be a fiatal hajtásokat, majd a felaprított ágakat meleg vízzel vagy nátrium-karbonát oldattal mossák.
A lakkfestéktől elválasztott gyanta gyenge minőségű sellak. A kereskedelemben kapható sellak úgy készül, hogy ezt az anyagot megolvasztják, vásznon átszűrik, szétterítik, hűtik, és rétegesen leválasztják. A halvány narancssárga gyanta a legértékesebb.
Forrás:terebess.hu/keletkultinfo
