Kategóriák
- Újdonságok
- Akciós termékek
- HEM Füstölők [212]
- TULASI Füstölők [217]
- Indiai Masala Füstölők [161]
- Indiai Füstölő-Anna Stokes sorozat [12]
- Kúpfüstölők [43]
- Japán Füstölők [45]
- Kínai Füstölők [1]
- Nepáli Kézműves Füstölők [11]
- Különleges füstölők [22]
- Misztikus Füstölők-Natúr keverékek [20]
- Csakra Füstölők-natúr keverékek [7]
- Zsálya kötegek-fehér zsálya levelek [13]
- Szantál és Palo Santo Fa füstölők és medálok [10]
- Gyanták és natúr füstölőszerek és kiegészítőik [32]
- Rózsafüzérek [29]
- Védőszentek-kulcstartók-érmék-karkötők-faplakett [31]
- Füstölőtartók [9]
- Back Flow-lefelé áramló füstölőtartó és a hozzá tartózó Back Flow-fefelé áramlós kúp füstölők [35]
- Aroma Medálok-Diffúzor Medálok-Autós Diffúzor [23]
- Illóolajok és Illatos olajok [107]
- Illatosító permet [10]
- Goloka olaj-aromaolaj-Karma olajok-Angyal illóolajok [22]
- Angyal-Csakra-Misztikus Olajok [28]
- Szappanok [2]
- Masszázsolajok [16]
- Különleges Gyertyák-Cseppmentes [33]
- Roll On-Golyós Üvegek [3]
- Kristálypermetek [7]
- Csakra permetek [7]
- TEÁK és kiegészítők [15]
- Sópárna [7]
- Aranytetoválások-Fényes tetoválások [26]
- Marokkövek, Dobcsiszolatok [21]
- Angyal termékek [6]
- Cseresznyefa medálok,fa-fonott tálcák,mécsestartók,képek [20]
- Aura ásványok [11]
- Nyers Ásványok [9]
- Shungit-Sungit termékek [7]
- Több soros ásványkarkötők [4]
- Minden ami ÁSVÁNY [55]
- Orgonit medálok [11]
- Rúna kövek és medálok [56]
- Ingák [13]
- Álomfogók-Álomőrzők-Álomcsapdák [24]
- Különleges Álomfogók [14]
- Állatfigurák-Állatszobrok [94]
- Bizsuk. Karkötők-Nyak és Bokaláncok [215]
- Nepáli Malák [1]
- Talizmánok-Amulettek [23]
- Malák - Buddhista és Tibeti Ékszerek [19]
- Buddha Képek-Maszkok-Szobrok [21]
- Ceruzák és Ceruzatartók [1]
- Fegyver Imitációk és Egzotikus Díszfegyverek [1]
- Feng Shui Termékek [19]
- Fotóalbumok és Fényképtartók [5]
- Gyertyák-Mécsesek-Gyertya és Mécsestartók [20]
- Halcsont-Gyanta-Resinfigurák [18]
- Hangszerek [12]
- Hűtőmágnesek [29]
- Indián Díszek és Maszkok [1]
- Játékok [12]
- Kulcstartók [11]
- Lakberendezés-Lakáskiegészítők [177]
- Maszkok [6]
- Szobrok és Dísztárgyak [72]
- Szélcsengők és Kolompok [9]
- Textíliák [21]
Partnereink
Látogató számláló
0
2
7
5
8
3
6
A Buddhizmus
A Buddhizmus vallás az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a brahmanizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak.
A buddhizmus megalapítója Gautama Sziddharta herceg, a harcosok kasztjából (Buddha megvilágosodottat jelent) i. e. 560-480 között élt. Csodás körülmények között született, kiváló nevelést kapott, azonban megrázó élményt jelentett számára harmincéves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, a szenvedés és a halál mindenki osztályrésze. Ezért elhagyta családját, lemondott a gazdagságról, és hét évig önsanyargató életet élt. Egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés a tudatlanságból fakad, és úgy lehet megszüntetni, ha felismerjük, hogy a szenvedés a függőségből, a vágyak pedig a tudatlanságból fakadnak. Az, aki tud, képes megszabadulni a függőségtől, és így eléri a a nirvánát. Ettől kezdve hátralévő életét tanítással töltötte. Az ú.n. jobboldali út a függőség kioltását a vágyak kioltásával akarja megvalósítani, az ú.n. baloldali, tantrikus út, megengedi a vágyakat, amennyiben a függőséget el lehet kerülni tudással (ld. Epstein, 2005).
A buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, s így csodálatos erők működnek benne. A mágikus képességek többsége akkor jelentkezik, amikor a kiválasztott ember eléri a teljes megvilágosodást, és ezzel Buddhává, megvilágosulttá válik. A szent iratok szerint Gautamát több Buddha előzte meg és fogja még követni.
Gautama tanairól egyetlen sor írás sem maradt fenn, azokat később tanítványai foglalták írásba. A legrégibb irat a páli nyelvű Tri-pitaka (három kosár), amely az alaptanításokat írja le. Ezek kiindulópontja az a felismerés, hogy az egész élet szenvedés, melynek oka az élethez való ragaszkodás. Akinek sikerül lemondania a vágyakról, az kiszabadul az újabb szenvedéseket hozó újjászületésekből, és eljut a Nirvánába, ami nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot a mahajana irányzat szerint, míg a hinajana szerint csak a vágyak kialvása. Mindkét irányzat elismeri, hogy a parinirvána (teljes kialvás) után nem lehet a semmit állítani a buddháról. A buddhizmus nem tanítja a lélek egységét, a világ valamennyi jelenségét átmenetinek tartja.
A hinajana szerint az egyén külső és belső világa is egyszerű elemekre oszlik szét, amelyek azonban szigorú törvényszerűségnek vannak alárendelve. A mahajana ezzel szemben azt tanítja, hogy a világ egységes, és minden a tudat teremtménye (jógacsára), és van olyan irányzat is (madhjamika), amely e világot illuziónak, nem létezőnek, önlét nélkülinek tartja. A jógacsara filozófia alapítója Vaszubandhu, a madhjamika filozófia alapítója pedig a második században élt Nágárdzsuna.
Az i. e. 3. században Ceylonon és Nepálban, misszionáriusok térítő tevékenysége útján a 1. századtól Kínában, a 4. században Koreában és Indonéziában, Japánban a 6., Tibetben a 8., Mongóliában és a mai Oroszország egyes területein pedig az első ezredfordulótól terjedt el.
Indokínában és Ceylon szigetén a hinajana vagy theravada buddhizmus terjedt el; Kínában, Koreában és Japánban a mahajana különböző változatai (pl.:Tiszta Föld buddhizmus és az meditációt hangsúlyozó irányzat a csan (szank.:dhjana, koreai szon, japán zen)). Tibetben (és Mongóliában valamint Oroszország egyes területein) a mahajana egy speciális ága fejlődött ki (terjedt el), melyre a helyi vallás (bon) is hatással volt, és ez nem más mint a vadzsrajana.
Négy fő irányzata a nyingmapák, a szakjapák, kagyüpák és a gelukpák.
Őszentsége, a Dalai Láma e negyedik irányzat követője.
Szokás külön venni az Amerikában és Európában terjedő buddhizmust, bár a metafizikai tanítások nem térnek el a fentebb említett hagyományos iskoláktól, de a közösségi előírások terén megpróbálnak alkalmazkodni a nyugati életformához.
A buddhizmus Magyarországon
Magyarországon a buddhista irodalomnak komoly hagyományai vannak, Kőrösi Csoma Sándortól kezdődően a XX. század első felében megjelent fordításokig. A buddhista tanok közvetlenül is terjedhettek, éppen az egyházilag legsötétebb időkben, ugyanis Budapesten 1956-ban megalakult a Buddhista Misszió, a német származású Lama Anagarika Govinda támogatásával. Könyveket ugyan nem adhattak ki, ám "szamizdat" formájában már a 80-as években jegyzeteket sokszorosítottak, amik 89 közeledtével egyre komolyabb külsőt kaptak, és könyvként is megjelenhettek. A misszió vezetője Hetényi Ernő volt, aki maga is megkapta a láma-beavatást. Ezekben az években Őszentsége, a Dalai Láma többször is járt Budapesten, még "első", hivatalos útja előtt...
Ugyancsak 1956-ban alapította Hetényi Ernő (Berlinben és Budapesten egyidejűleg) a nemzetközi buddhológiai intézetet, amely a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet nevet kapta.
1990 után sorra alakultak a buddhista rendek, iskolák, a hirtelen jött szabadság azonban itt is bizonyos fokú felhigulást eredményezett. A tan könyvkiadása is átvette a könnyedebb, ám kevésbé alapos angolszász kézikönyveket, ugyanakkor Kőrösi Csoma Sándor munkáinak jó része még ma is lefordítatlan.
Magyarországon ezidáig hat sztúpát (emlékhelyet) építettek: Budapesten 2, Budakeszin, Bükkmogyorósdon, Zalaszántón és Tar községben 1-1.
Forrás : wikipedia.org
Irodalom:
Skilton, Andrew: A buddhizmus rövid története (fordította: Agócs Tamás)
Kőrösi Csoma Sándor munkái tibeti, szanszkrit és magyar nyelven
Lénard Jenő: Dhammó (Bp., 1912, 1984)
Schmidt József: Buddha élete, tana, egyháza (Bp., 1920)
Schmidt József: Ázsia világossága (Bp., 1924, 1995)
Téchy Olivér: Buddha (Bp., 1986)
Buddhista lexikon (Bp., 1997)
Mark Epstein (2005): "Open to Desire : Embracing a Lust for Life Insights from Buddhism and Psychotherapy", Gotham. [2]
Soós Sándor: A 84 mahásziddha legendája
Agócs Tamás: Gyémánt áttörés