Kategóriák
- Újdonságok
- Akciós termékek
- HEM Füstölők [215]
- TULASI Füstölők [246]
- Indiai Masala Füstölők [82]
- Kúpfüstölők [51]
- Japán Füstölők [38]
- Kínai Füstölők [4]
- Nepáli Kézműves Füstölők [14]
- Különleges füstölők [6]
- Zsálya köteg [2]
- Palo santo fa [1]
- Füstölőtartók [7]
- Illóloajok és Illatos olajok [111]
- Illatosító permet [10]
- Sópárna [7]
- Aranytetoválások-Fényes tetoválások [36]
- Álomfogók-Álomőrzők-Álomcsapdák [47]
- Állatfigurák-Állatszobrok [98]
- Bizsuk. Karkötők-Nyak és Bokaláncok [266]
- Nepáli Malák [16]
- Talizmánok-Amulettek [24]
- Malák - Buddhista és Tibeti Ékszerek [23]
- Buddha Képek-Maszkok-Szobrok [30]
- Ceruzák és Ceruzatartók [1]
- Fegyver Imitációk és Egzotikus Díszfegyverek [1]
- Feng Shui Termékek [13]
- Fotóalbumok és Fényképtartók [5]
- Gyertyák-Mécsesek-Gyertya és Mécsestartók [46]
- Halcsont-Gyanta-Resinfigurák [21]
- Hangszerek [20]
- Hűtőmágnesek [30]
- Indián Díszek és Maszkok [1]
- Játékok [20]
- Kulcstartók [16]
- Lakberendezés-Lakáskiegészítők [222]
- Maszkok [16]
- Szobrok és Dísztárgyak [146]
- Szélcsengők és Kolompok [7]
- Textíliák [27]
- Ingák [13]
- Marokkövek, Dobcsiszolatok [13]
Tanúsítvány
Partnereink
Látogató számláló
0
1
8
2
1
2
7
Sziszál
A Szizál (Agave sisalana), más néven sziszálagáve, az agávefélék (Agavaceae) családjába tartozó, levélrostot szolgáltató termesztett növényfaj. Közép-Amerikában őshonos, ahol rostját már Amerika felfedezése előtt használták. A szizál iránt az 1880-as években, a kévekötő aratógép feltalálása után nőtt meg a kereskedelmi érdeklődés, és hamarosan ültetvényeket hoztak létre a Bahama-szigeteken és Tanganyikában (ma Tanzánia). Az 1930-as évek végére már Mozambikban, Angolában, Madagaszkáron és Afrika egyéb részein, valamint a Fülöp-szigeteken, Tajvanon, Brazíliában, Venezuelában, Indonéziában és Haitin is termesztették.
A növény szára kb. 1 m magas, átmérője 40 cm körüli, a csúcsán fejlődő húsos, durva, szürke vagy sötétzöld színű lándzsás levelek sűrű levélrózsát alkotnak. A levelek 60-180 cm hosszúak, a tövüknél 8 cm szélesek, legnagyobb szélességük 10-18 cm, csúcsuk szúrósan kihegyezett. Az ültetést követő 4-8 éven belül kifejletté váló növény karcsú, 6 m hosszú virágzati szárat fejleszt. Dús bugában álló, 6 cm hosszú virágai sárgák, kellemetlen szagúak; elhervadásukkal egy időben a szár és a virágzati szár találkozásánál lévő rügyekből apró sarjhagymák fejlődnek, amelyek a talajra hullva meggyökeresednek. Elvirágzás után az anyanövény elpusztul.
A szizál mérsékelten termékeny, jó vízáteresztő képességű talajon és meleg, nedves éghajlaton termeszthető legjobban. A növényt sarjhagymákról vagy az idősebb példányok gyöktörzséről szaporítják. A fiatal palántákat 12-18 hónapig iskolában nevelik, majd az évszak kezdetén végleges helyükre, 1,2 x 2,4 m sor- és tőtávolságra ültetik, ahol az éghajlattól függően 3-5 éven belül szedésre éretté válnak. A növény a 7-8. évben ad kielégítő mennyiségű rostot, és élete során mintegy 300 levél szedhető le róla; az első szüretkor kb. 70, ezt követően évenként 25 levél.
A durva és merev szizálrost erőssége, tartóssága, nyújthatósága és tengervízzel szembeni ellenállósága miatt kiválóan alkalmas a tengerészetben, a mezőgazdaságban és az iparban használt kötéláru készítésére. A rostból ezen felül szőnyeget, pokrócot, kalapot és kefét is készítenek. Ma Tanzánia és Brazília a legnagyobb szizáltermelő ország.
Forrás:terebess.hu/keletkultinfo
