A Théraváda egyike a tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) Nikája iskolának, amik létrejöttek a buddhizmus korai szakaszában, a Buddha halála utáni században. A szó jelentése „az idősbek útja”, ami jelzi, hogy ez a buddhizmus legkonzervatívabb irányzata volt, egy olyan irányzat, ami Buddha eredeti tanításait próbálta megőrizni.
Kik Ők?
Theravada (~hindu / pali “Vének Tanításai”) 18-20 Nikaya iskolák egyike, mely Buddha halálát követő század korai éveiben a Buddhizmus legkonzervatívabb iskolájaként alakult meg azzal az elhatározott céllal, hogy a Buddha eredeti tanításait tisztán őrizzék meg. Követői őseiket az Első Buddhista Tanács-ig vezetik vissza, mikoris 500 arahats úgy határozott, hogy Gautama Buddha “kisebb és appró” szabályait betartó ortodox álláspontot választja. A Theravada a húsz iskola utolsó túlélője és Sri Lanka, Dél-nyugat Kína, Kambodzsa, Laosz és Thailand fő vallása. Néha a Mahayana (“Nagy Hordozó”) ellentéteképpen Hinayana (“Kis Hordozó”) néven emlegetik, és ezt mostanában vagy pontatlan-, vagy rosszallónak tartják. A Theravada név legrégibb irásos emléke a i. sz. 7.századi iskolakönyveiben található. Ma a világon 100 milliónyi Theravada Buddhista él, és az utóbbi évtizedekben Nyugaton is gyökeret vert.
Istenképzet.
A Teravada Buddhizmus követői a legfőbb Teremtő Isten fogalmát elutasítják, vagy legalábis lényegtelennek tartják. Szerintük Buddha, “a Felébredt”, mindenek felett nem Istenként, hanem a teljesen felvilágosult személy modeljének tekinthető legfőbb bölcs.
Megtestesülések.
Buddha egy teljesen felvilágosult lelki tanító és ihlető ember volt. Minthogy nem hisznek Istenben, vagy legalábbis nem tartják fontosnak, nem imádnak Istent, sem annak megnyilvánulásait.
A világmindeség és az élet eredete.
Buddhisták szerint a világmindenség és az élet eredetének magyarázata a tudósok dolga. Hitük ugyan nem ellenkezik a tudományos fefedezésekkel, de sokuk tartják úgy, hogy a világ folyamatosan, milliónyiszor teremti- és újrateremti önmagát másodperc minden töredékében.
A halál után.
A Buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatíve szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végülis teljesen felvilágosul – azaz elhagy minden egészségtelen szándékot, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a Nirvánának, azaz a “Halálnélküli Állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern Nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.
Miért van Gonosz?
Az embereknek szabadságukban áll rosszat vagy jót cselekedni. Az önhittség, sóvárgás, kötődés és tudatlanság a kapzsiság-, gyűlölet- és erőszaknak nevezett gonoszságban nyilvánul meg. Ezek tudatos kezelés nélkül az újraszületésben öröklődhetnek.
Megváltás.
A felvilágosulás egy magányos vándorlás a Nirvánába, a tökéletes gyönyörűségbe, másszóval a szenvedéstől és az újrszületések ciklusaiból való felszabadulás, ami a Négy Nemes Igazság és a Nyolcszoros Ösvény követésével érhető el. Az újraszületést okozó karma felszámolására ki kell oltani a sóvárgást, vágyakat és kötődéseket támasztó különállóságban való hitet, hogy azoknak helyét a a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedés vehesse át.
Érdemtelen szenvedés.
A megvilágosulatlan élet nem más mint maga a szenvedés és ennek a szenvedésnek a megszüntetése a Buddhizmus elsődleges célja, amit az újraszületéseknek való végetvetésnek és a Nirvána eléréseként írnak le. A szenvedés a jelen- és korábbi életek kapzsisága, gyűlölete és tudatlanságának eredménye, és a más szenvedőkkel való együttérzés és a nekik való segítés csökkenti a karma hatását (ha szenvedsz valamitől, menj és találj valakit akinek tudsz segíteni).
Mai kor kérdései.
Az abortuszt gyilkosságnak tekintik és szerintük minden erőszakos cselekmény következménye egy rettenetes karma. A homoszexualitást nem kifejezetten ítélik el szent írásaik, de míg az amerikai buddhisták elfogadják, az ázsiai buddhisták nagyon erősen elítélik. Általános hit szerint elválás nem történne, ha a párok követnék a buddhista elveket, de nem ítélik el az elvált feleket, ha komoly összeférési problémák tűnnek fel. A nemek szerepe hagyományos (az asszony feladata a gyermeknevelés a férfiaké a kenyérkeresés), de egyre rugalmasabb, ahogy a modern követelmények átalakítják a társadalmat (egyre több asszony dolgozik).
Forrás;wikipedia.org
